Bolondok napja...

Semmi nem jutott eszembe, amivel igazán megtréfálhatnálak. Komoly dolgot pedig mára nem ütemezhetek, mert senki se venné komolyan.

Így inkább csak annyit írok, hogy emlékezz április bolondjaira... főleg a szülinaposokra:) Azt hiszem, van kit felhívnod ma, hogy meghúzgáld a fülét legalább szóban.
Bár a régi barátok néha eltűnnek mellőlünk, más utakat járunk, megváltozik a gondolkodásunk, vagy az övék... azért még talán akad egy aprócska szál- a régi közös emlékek - amik miatt megéri egy rövid hívás, egy üzenet, hogy tudja, bár már nem a mindennapjaink része, azért gondolunk rá, hiszen értékes ember és fontos része (volt) az életünknek.

Bár lehet, hogy tévedek. És a múlt, ami elmúlt már nem számít. Vagy nem szabad, hogy törődjünk vele. Hiszen olyan emberekkel kell körülvennünk magunkat, akik olyanok, mint mi, akikre hasonlítani akarunk, akiktől tanulhatunk, akik előrébb visznek, akik elismernek, segítenek, támogatnak...

Talán ez a blog-bejegyzés mégiscsak egy áprilisi tréfa...