Itt az ideje, hogy vállaljam önmagam, a bolondságaimmal és a hibáimmal együtt... így vállalnom kell azt is, hogy az elmúlt pár napban elmaradtak a bejegyzéseim... Szégyellem magam, hogy a szülinapodon nem blogoltam neked, viszont ott voltam Veled és ez többet ér bárminél!
Jó volt látni Titeket!:):):)
Úgy érzem a blogom nélkül is minden napod egy tökéletesen kihasznált új nap!
Nélkülem is megtalálod az adott nap pozitív megerősítését, gondolatait, pillanatait. Azért ez nem azt jelenti, hogy akkor ezt az oldalt most kidobom a kukába... dehogyis:) Csupán töredelmesen bocsánatot kérek a kihagyás miatt és szeretettel folytatom a bejegyzéseket.
Az idő-beosztás és a FÓKUSZ témákat azthiszem többet kell boncolgassam magamnak.
És Te miről olvasnál szívesen? Mi az ami igazán érdekel? Hol nyissam ki a dekameronom, hogy valami olyat írjak le belőle, ami épp most a legtökéletesebb üzenet lehetne számodra???
;););)
Végre süt a nap!!!! Ez egy szép nap! Neked is kívánok boldog perceket mára!
ölellek, puszillak
picilányod
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2 megjegyzés:
........régebben úgy gondoltam, szinte minden hét végén egy nagy asztal mellett ülünk sokan, és erőt adunk egymásnak a következő hétre. Ma már csak az asztallapok támasztják a falat, és ezért értékesek a ritka találkozások.
neeeee... most sírok.... de nagyon.. és tényleg
Megjegyzés küldése