Minden változik. Változik a világ, és benne mi magunk. Időnként megváltoztatjuk a hajunk, a ruhatárunk, a kocsink, a társunk, a munkánk... és megváltoznak a szokásaink...
Miért ne változtassuk meg a karácsonyi ajándékozást is??? Vagy fogalmazzunk úgy, hogy változtassuk vissza???
Olyan sokan elfelejtették már, hogy ebben az ünnepben az örömszerzés, a szeretet a lényeg, nem pedig a pénzköltés. (és ezt most nem a gazdasági válság mérgezett pirulája miatt mondom... mert azt én nem vettem be, bár a kezembe nyomták, de köszönöm nem élek vele, én nem drogozok;))
Idén úgy döntöttem, mindenki körülöttem különleges ajándékot kap. Különlegeset, mert én magam készítem el. Nem csupán azért más, mert benne van a két kezem munkája, a kreativitásom és a szeretetem, hanem azért is, mert más formába öltöm, mint eddig bármit is valaha:D
Készítettem már saját kezű ajándékokat - ruhát, párnát, ékszereket és ékszerdobozt… gravíroztattam, pohárba csiszoltattam… sorolhatnám hosszasan, de MOST túl akarom szárnyalni minden eddigi ötletem! Valami igazán hatásos plusszt akarok csempészni a családi karácsonyba...
Néha képtelenebbnél képtelenebb ötletek jutnak az eszembe… gyakran fel sem jegyzem őket. De ez most más volt. Egy hosszú munkanap után, mikor hajnalban hazaértem, megszületett a legkülönlegesebb karácsonyi ajándék ötlete, ami eddig valaha is kipattant a fejemből: "Egy blog idézetekkel!" Aztán ez egyre izgalmasabbá formálódott a fejemben és olyan izgatott lettem, hogy azonnal tollat ragadtam és az akkor még kusza gondolataimat papírra vetettem, csak úgy címszavakban: idézetek, gondolatok, üzenetek… 365 napra szólóan… igen-igen minden napra egy bejegyzés… - beleborzongtam és jött a többi ötlet: jókívánságok "nagy emberektől" … képek… videók…dalok… minden, amivel örömöt okozhatok az év minden egyes napján egészen jövő Karácsonyig:D:D:D
Ez aztán az igazán különleges ajándék! Olyan biztos lettem benne, hogy másnap rögtön belefogtam a megvalósításba, és most itt vagyok - írom az első bejegyzést, ami december 24.-én fog megjelenni!
Apa!
Nagyon Szeretlek!!! Annyi mindent tanítottál és olyan sokat adtál nekem:) Csak reménykedni tudok, hogy valami módon viszonozni tudom mindezt…
Mostanában ritkán találkozunk, és hiányzol! Fogadd el tőlem ezt a szívem minden szeretetével fűszerezett Különleges Karácsonyi Ajándék Blogot! Nézd meg minden nap, mintha csak egy szerencsesütit kapnál, vagy napi jóskártyát húznál… Ígérem csupa pozitív gondolattal, örömteli pillanattal töltöm meg az oldalt:)
Megértettem már, hogy az élet nem mindig habostorta… egyik kedvenc kollégám idézve: "A vendéglátás nem mindig méznyalogatás!" … megtanultam szeretni a savanyúkáposzta ízlelgetését (no meg a különleges rumokét is:D) … köszönöm, hogy olyan sokáig védelmeztél és azt is, hogy az utamra engedtél… és azt is, hogy még mindig tanítasz… de hova is akartam kilyukadni???:):):)
Tudom már!
Ezt a blogot azért kapod, hogy örömöt, jókedvet, és erőt vigyek a mindennapjaidba… hogy, amikor jól mennek a dolgok, még több jót teremthess , vagy nagyokat kacaghass... és mikor sok gond nehezedik a válladra biztatást adjak,vagy kikapcsolódhass pár percre, hogy felvidítsalak vagy éppen elgondolkoztassalak…
Van még egy előnye ennek a blognak - de ezt Te úgyis tudod;) Használd ki!
Olvasgasd, szólj hozzá… oszd meg másokkal ha gondolod. Mostantól a Tiéd! Remélem minden nap izgalommal fogod várni a bejegyzéseket… mint amilyen izgalommal én várom, hogy kitartóan 365 napig megtöltsem az oldalakat szavak tömkelegével…
BOLDOG KARÁCSONYT ÉDESAPA!!!
1 megjegyzés:
Köszi, jól megleptél.:-)))
Megjegyzés küldése